Ebben a bejegyzésben Lükurgosz önéletrajza olvasható, aki szociálpedagógusi munkakörbe adta be álláspályázatát. A szöveg szerzője Vörös E. Hargita.

Az én nevem Λυκοῦργος, az egyszerűség kedvéért Lükurgosz.  Az időszámításunk előtti VIII-IX. században láttam napvilágot a Peloponnészosz délkeleti területén, a Lakóniában megbújó Spárta városában.  Édesapám, Eunomosz második gyermeke vagyok. Apám egy időben Spárta királya volt, majd halála után bátyám, Polüdektész követte őt a trónon. Mikor őt is elragadta tőlem Hádész, én örököltem meg az uralkodói címet, melyről természetesen azonnal lemondtam, megtudván, testvéremnek örököse lesz. Megakadályoztam, hogy bátyám özvegye elhajtsa a gyermeket, unokaöcsémet, akit születése után a nép örömének, Kharilaosznak neveztem el. Az ő ajánlásával szeretnék jelentkezni a meghirdetett szociálpedagógusi munkakörbe.

Hazámban, Spártában zűrös körülmények között nevelkedtem. Az országban ekkor nem voltak törvények, nagy volt a káosz. Állandóan edzenem kellett a testemet és szellememet, készen kellett állnom az ellenségeim támadásaira. Miután nyolc hónapi uralkodásomat egy államcsínnyel félbeszakították, önként száműzetésbe vonultam. Jártam a világot és különböző népek kultúrájával ismerkedtem meg. Krétai, ióniai és egyiptomi utazásaim alkalmával sajátos nevelési módszereket, gondolkodásmódokat sajátítottam el, melyeket Apollón isten mérhetetlen jóakaratából törvényként is beiktathattam hazámban. Reformjaimat, törvényeimet, az úgynevezett Rhétrát a legkorszerűbb és legcélszerűbb módon alkottam meg. Ezek alapján nem, hogy problémával küszködő közösségeket, de országokat is képes vagyok boldogabbá tenni. Számomra ugyanis a belső boldogság és az egyenlőség a legfontosabb.

Most kitérnék azon törvényeimre, melyek alapján remélhetőleg sikerül Önöket meggyőznöm alkalmasságomról. Mikor egy közösségben probléma adódik fel, a legjobb megoldás egy tanács (geruszia) felállítása, melyben a tapasztalt személyek irányítanak, a tapasztalt személyeket pedig ellenőrzik annak érdekében, hogy a közösségnek a legkedvezőbb legyen.  Sokkal célszerűbb, mikor a kisebbség irányelveit követi a többség.

Természetesen egyenlően el kell osztani minden tárgyi vagyont, hogy a közösségen belüli társadalmi különbségek megszűnjenek. A fölösleges díszek, csecsebecsék nem teszik boldoggá az embereket. Ez csupán csak hamis öröm.  A fő cél, hogy Plutosz (a Gazdagság) olyan vak és élettelen legyen, akár egy mozdulatlan festmény.

Ahhoz, hogy a gyermekek megfelelően nőjenek fel, szigorú nevelési rendszerre, úgynevezett agogéra van szükség. Elkülönítem az eltérőeket, és külön felkészítem őket az életre. Nem szabad túl sok táplálékot kapniuk, mert így sokkal magasabbak, egészségesebbek, szebbek lesznek majd. Ezen kívül soha sem gyújtok nekik este a sötétségben fényt, mert így a gyermekek leszoknak a félelemről. 

A közösségtudatot különböző körmenetekkel, játékokkal és közös étkezésekkel (szüsszitiákkal) szeretném megteremteni, melyekhez hozzájárul a többiek másságának elfogadása. Teljesen lényegtelen, ki melyik nemhez vonzódik, amíg az illető boldog és a közösség érdekeit a sajátjai elé helyezi. Az általam kezelt emberek soha nem törnek házasságot és nem foglalkoznak azokkal az esztelenekkel, akik gúnyt űznek belőlük.

Tudom, ötleteim elsőre kissé ijesztőnek hathatnak. Miért éri meg elszigetelni egy közösséget a világtól? A válasz erre elég egyszerű: mert ez így jó.

A felsorolt nevelési terveimen kívül még egyéb információkat szeretnék megosztani magamról.

Olvasni, írni tudok, bár nem igazán használom. Sokkal többet adok mások esküire, mint az általuk leírt szavakra. Fél szememre kissé nehezen látok, ennek oka egyik tanítványom heves viselkedése. Alkandrosz fiam természetesen azonnal megbánta a tettét, ma pedig ő az egyik legjobban kereső üzletember Hellászban.

Lakonikus beszédstílusom tökéletesen eltalálja a dolgok lényegét, és behatol a hallgatóim elméjébe. (Erre is megtanítanám őket.) Elvégre a kevés szavú embereknek kevés törvényre van szükségük.

Mikor épp nem az oktatási tanterveket készítem, Homérosz zseniális műveit olvasom. Ez kell az én tanítványaimnak, éppen ez! Aki ilyen nagy hősökről hall, akinek ezekről a harcokról szólnak, az maga is bátor harcos, jó katona lesz az életben!

Fontos tudni, soha sem utazom vakációzás céljából, mert meg akarom őrizni elmém tisztaságát a külvilág bolond csábításaitól.

Szeretem a fekete levest, mely ízének megfejtéséhez az Eurótaszban kell fürödnie az embernek.

Munkámért az életemet is feláldozom.

Remélem, megfelelek az Önök elvárásainak!

Kelt: 2017. október 29.                                            Lükurgosz

A szöveg eredeti változata itt érthető el.